R idősebbeknek és halandóknak

Sokan írtak nekünk mostanában hogy elveszve érzik magukat az R nyelv elsajátítása során. Sajnos hiány van a kezdők számára íródott és a könyvek/tutorialok és a “magasabb” szintű irodalom között. Ezen a legtöbben úgy lépnek túl hogy mire túljutnak a bevezető műveken már szert tesznek pár ismerősre, bekapcsolódnak a nyelv köré szerveződött közösség életébe és másoktól sajátítja el a szükséges ismereteket. Hazánkban sajnos ez nem megy olyan könnyen, ezért most pár tippet adunk arra miként induljon el a kedves olvasó.

Hogy mi merre miért, azt a R, de miért is használjam I. és II. posztokban már elmondtuk. Tegyük fel hogy Valószínűség, statisztika és nyelvben felsorolt művek közül valamelyiken, vagy hasonló mélységű anyagokon már sikeresen végigment az olvasó. A nagy kérdés az hogyan is néz ki a worflow, hogyan dolgozunk akkor az R-rel. Mielőtt a lényegre térek, egy kis filozófiai eszmefuttatás következik amit nyugodtan kihagyhatsz.
Bo Cowgill sokat idézett mondása összegzi legjobban az R-t: “The best thing about R is that it was developed by statisticians. The worst thing about R is that… it was developed by statisticians.” Mindenki fel tudja mondani a leckét, bizony nagy cégek is, mint pl. Google, Facebook stb. is használják az R-t, tehát komolyan kell venni. Ez igaz, de sokkal fontosabb kérdés hogy hogyan és mire használják. Mint számítógépes statisztikai nyelv bizonyos dolgokra van kihegyezve; spéci adatkezelés (pl. a vektor mint fő adatstruktúra), numerikus módszerek (igaz gyakran C/FORTRAN könyvtárakat wrapper-rel), grafika (vagy plotting). A statisztikai elemzésnek eszköze a programozási nyelv, a lényege annyi hogy a táblázatkezelőkkel vagy pl. az SPSS-sel ellenben sokkal rugalmasabb, jobban alakítható a problémához, gyorsabban frissül és a közösségnek köszönhetően remek támogatást is kapunk hozzá (ha jól tudunk kérdezni). A használati mód eredménye viszont hogy a munka “végterméke” gyakran ún. spagetti kód (Spaghetti code), ami annyit tesz hogy sokkal inkább ad hoc módon összedobott, egy-egy egyedi problémára koncentráló, nem optimalizált barkács mű. Szerintem ez nem baj, de ha komolyan akarjuk venni magunkat túl kell ezen lépnünk.
A kutatás, akár alkalmazott, akár elméleti, egyik lényeges eleme hogy megismételhető legyen. Habár gyakran egy egyedi problémát oldunk meg (pl. egyszerű regresszióval megtippelünk egy jövőbeli értéket), a tudományos vizsgálódás általános törvényszerűségeket, tendenciákat igyekszik felfedni és magyarázni. A kísérletek és mérések eredményei mögé szeretne látni a kutató, s mindezt szeretné kommunikálni (a nagyvilágnak, egy nagy impaktfaktorú periodikában, vagy a főnökei felé). Első körben az a legegyszerűbb ha ezekre koncentrálunk.
Workflow
  • ProjectTemplate – ez a kis könyvtár segít struktúrát adni adatelemzés projektjeidnek. Egy jó kutatás jól szervezett! Egy bevezető kurzuson, vagy egy intro könyvet feldolgozva még elmegy hogy egy könyvtárban legyenek az adataid és a kódod, de egy komoly elemzéshez ez már nem jó út. A ProjectTemplate leveszi a válladról annak terhét hogy magad tervezd meg a projekted könyvtárszerkezetét.
  • git és github – a verziókövetés is a projekt része, meg kell tanulni az alapokat. Persze ez csak mégy egy játékos amivel bonyolítod az életed, de érdemes rászánni az időt. A github akkor jön jól igazán ha másokkal dolgozol együtt egy feladaton.
  • Adatgondozás – külön feladat, de ahogy egyre komolyabb dolgokkal foglalkozz úgy válik egyre fontosabbá hogy jók legyenek az adataid és jól legyenek tárolva/feldolgozva. A blogon nem rég ajánlottuk a Natural Language Annotation for Machine Learning könyvet, más pedig tudtommal nincs a témában
Adatok
Igen, ha még nem volt elég, most még külön pontot is kap. Meg kell tanulnod hogyan tudsz dolgozni az adatokkal. Itt sincs sok lehetőség, Phil Spector Data Manipulation with R könyve igazítja el az érdeklődő gyerekeket. Van ezer meg egy tutorial, de azt kezdő nem nagyon értheti sajnos.
Prezentálás
  • Sweave – Ugye ismered a LaTeX-et? Ha nem, Dávid írásai itt és itt eligazítanak téged. A Sweave segít abban hogy a kódod és a készülő írásod (no meg prezentációd) “együtt legyen”, a kódrészletek és ábrák szépen jelenjenek meg a szövegben stb. stb. Ezt tényleg nem olvasni, hanem csinálni kell.
  • ggplot2 – Meg kell valahogy jeleníteni az adatainkat, erre tök jók az alap plot függvények, de lássuk be esztétikailag kihívásokkal küszködnek és nem elég flexibilisek. A ggplot2 segítségével szép és jó grafikonokat, ábrákat készíthetünűk. A ggplot2 a The Grammar of Graphics könyvön alapul, de először inkább talán érdemes a ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis-t elolvasni.
Programozás
  • SciViews – remek test framework-öt alkottak az R-hez
  • RUnit – kicsi, egyszerű unit test framework. Nekem különös kedvencem, mivel egy dologra koncentrál és azt el is végzi. Egy kis guglizással jó tutorialokat lehet találni. Maga a tesztelés nem áll távol a tudományos tevékenységtől, a filozófiailag járatosabb olvasóknak kvázi alkalmazott popperiánus falszifikációként jellemezhetem a folyamatot.
  • Software for data Analysis: Programming with R – sajnos nagyon kevés könyv teszi rendben az alapokat az R körül. Hogy lehet hogy az R funkcionális de, vannak benne objektumok, imperatív stílusú iteratív kontroll, S3/S4 object system és egyéb nyalánkságok. Ezek előbb vagy utóbb releváns kérdésekké válnak az R-t tanulók számára, ez a kötet képes egyedül kielégítően megválaszolni ezeket.

Az említett könyvek megvásárolhatóak a Számítógépes nyelvészet könyvespolcon.

Via: R idősebbeknek és halandóknak